Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

9

fzint’ így a’ Kerefztények is első Sylvester Papának rendeléséből Vasárnaptól, melly tulajdonképpen feria dologhagyó vagy nyugvó nap, a’hétnek minden napjait feriaknak liítták ollyan formán, hogy első feria volt a’ Vasárnap, noha ezt ők Kristus tifzteletéért, és az Apostoloknak példája után inkább Úrnapjának (dies Dominicus) mondották; a’ második nap vagy hétfő volta’ második, a’ harmadik nap harmadik, ’s ti t. feria, noha mind dologtévő napok voltak. Szombatnak egyedül meghagyták az Ő zsidó nevét Szombat. ID3D Sabbat, zsidó fzótol, melly nyugodalmat tefz, és már régtől fogva Szűz Mariának fzentelték» mivel a’megtestesültt Ige Őbenne mintegy ágya tskában nyugodott(Damia. opusc. 33. c. jo. ap.Sz. III. p. 409.).

A’ Kerefztényelvnek feriái közül nevezetesebbek voltak: Ilelfó, Szerda, és Péntek, mint hogy a’ kik a’ nyilván való penitentzia alá voltak vetve, ezen napokon bőjtölniek kellett; mostani (időben pedig az Adventi, Nagy Böjti, Vigilia, és Kántor feriák, mell yek- röl vagy egyenesen mondatik a’ Mise és az egyházi fzolosma, vagy ha azokra valamelly egyházi Ünnep esne , a mellyröl fzóll a’ Mise és a’ Szolosma, amazokról említést kell tenni.

Vasárnapokon kivül az Apostolok rendeléséből (l. Kor. V, 7, 8.) jelesen megüllyiik a’ Ilusvétot is, de nem az Israel népének Egyiptomból való kifzaba- dulásáért, hanem hogy minekutánna előtte való napokon a’ bűneinken, és az Urunknak keserves kínnyain ’s halálán keseregtünk , az Örvendetes Husvéton az Ö megditsöíttetésén?és a’mi válságunkon örvendezzünk.

Je-