Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

10

Jeles iidő volt hajdan a* Husvét hete is azért, hogy az előtt Husvétnak jeles Ünnepével kezdődött az új egyházi efztendő , ’s azért a’ Husvétnak jeles napja , Uj ejztenclo napjának (annus novus), a’ többi következendő hét napok pedig, mivel mind Ünnep, és dologhagyó napok voltak , kiváltképpen feriaknak (dies feriati) neveztettek (Grundmay. perien fzóra).

Ullünk Piinköstöt is ismét az Apostoloknak példája után (Ap. Tsel. XX, 16.), Husvéttol ötven napot fzámlálván , de nema’Moyses törvénnyének tifztele- téböl, hanem hogy hálaadó tifztelettel imádgyuk a’ Szent Lelket, kinek köfzönhettyük, a’ mi jót gondolunk , vagy tselekfziink , és hogy általa Jesus Kristus érdemiben r éfzes iilü n k.

Vannak még más jeles Ünnepeink is, minők: a’ Karátson, Urunk környiilraetéltetése, Vízkerefzt, U- runk mennybe menetele, fzentHáromság, Űrnapja? mellyek későbben állíttattak fed, és Sabaoth Ünnepinek hivattatnak. Vannak Szentek Ünnepei is, mellyeken az ő életekről, erköltseikrol, fzent tetteikről, vagy Kristu- sért fzenvedett kínnyaikrol és Mártiromságokrol megemlékeznünk, azoknak követésére gerjednünk, velek közlott jótéteményekért és kegyelmekért az Istennek hálákat adnunk, az Őesedezéseikhezfolamodnunk kell. Ide illenek fzent Ágostonnak fzavai: ,,A’ Mártíroknak jeles napjai Mártiromságra való intések, hogy azo- „ kát követni ne re-stellyük , a’kiknek ünnepeit gyö- ,, nyörködtetéssel üllyiik. — Valamennj ifzer a’ Már- „ tiroknak ünnepeit üllyiik Szerelmes Atyámfiái ? olly reménységgel vagyunk , hogy az Ő esedezések