Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

77

Istennek irgalmát megnyerni. Ugyanazon mi Ikrünk Jesus Kristus által. Amen.

98. §.

Nagy Kardtson.

Mikor a’ Kerefztény hívek magokat az Advent tideje alatt tsendes egy penitentzia gyakorlással az Úrnak illendő fogadására már elkefzitettek, akkor annak fzületését annál örvendetesebben, és jelesebben megiillhetik. Ennek napját mi Magyarok Nagy Karátsonnak híjjuk, melly Ünnepnek nyomát már lí-dik fzázadban Commodus Tsáfzár alatt, sót még az előtt is mintegy 14o-dik efztendo táján kivehetni abból, hogy a’ Pápáknak régi (decretalis) leveleiben Telesphorus Pápáról említtetik, hogy Urunk fzületését előző éjtzaka az Istenifzolgálatot, és az alatt az angyali éneket megparantsolta volna (Bingh. Vol. 9 p. 73. tartsd öfzve de Cons. Dist. I. c* 48.) Diocletianus üdéjéről ugyanazt bizonyosé tefzi a’ Nicome- diai fzomorú történet, a’ hol aJ Tsafzár tartózkodván a’ Templomot, mellyben a’ Kerefztények nagy fzámosan öfzvegyülve az Urunk fzületését üllőitek, bezáratta, és a’ benne lévőkkel egygyütt elégette (Niceph. lib. VIII. c. 6.). Hanem a’ régiek nem egy napon üllötték; a’ Romaiak ugyan mindég 25- dik Decemberben, aJ Görögök pedig 6-dik Januari- usban a’ Napkeleti Böltseknek eljövetelével egygyütt fzentelték (Chrys. Horn. 24.). Alexandriai Kelemen fzerént (Strom, lib. J.) némellyek úgy nevezett Padion