Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
78 cjion holnapnak 2ö-dikén, melly a5 mi Kalendario- munk fzerént 16-dik Majussal megegyez, tartották; 576-dik efztendöben a’ Romai Katolika AnyaPzent- egyháznak fzokása fzerént kezdették a5 Görögök is 25-dik Decemberben {illeni *). Ezt a' jeles Ünnepet a’ Kerefztények már régtől fogva azzal fzentelik, bogy előtte való napon " fzorosan böjtölnek, és jóllehet hogy az éjtzaki vigíliák, és közönséges nyilvánvaló Istenifzolgálatok mind eltiltattak (I. Eéfz. 8. 28. és II. Réfz. g4. $.), mindazonáltal a’ Karátson Ünnepének Vigíliája annyiból megtartatott, hogy az egyházi Szolosmának főbb réfze a’ Matutinum, és jeles fzentMise éjfélkor végeztetik. A’ mi . a’ Karátson böjtét illeti: nem helyesen böjtölnek azok, a’ kik magokat minden é- teltöl napestig megtartoztattyák ugyan, hanem mikor az ételkivánás már legnagyobb fefzülésben áll, akkor temérdek és válogatott étkekkel, sőt még az éjféli Mise után is, fzinte megtömik magokat, és a’ böjtnek állortzája alatt a’ legfzentebb napot mérték- letlenséggel fzentségtelenítik. Vagy bojtöllyön, a’ ki bojtölni akar a’ régi Kerefztények fzokása fzerént, magát napestig minden étektől megtartoztatván , és a’ nap alkonyodásával mértékletes evéssel fzakafzfzon véget a’ böjtnek; vagy, a’ mint már az Anyafzen tégy ház megengedi, délre mértékletes ebédet, este pedig Callatiot vegyen magához. így sem *) Ebből kell magyarázni, a5 mi I. Réfz. 41. lap. a’Karátson és VízkereJGst Ünnepéről mondatik, a' hol ül hí helyett ülléí kell olvasni.
