Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
8 Isten a" világnak alkotásához, mikor a’ mennynek és földnek képtelen fzerét (materia) semmiből alkotta, és abból a’világosságot kiderítette (I.Moy. I, 1—5); Vasárnap a’ megtestesültt Isten fia mint a’ világról, bűnről, és pokolrol győzedelmeskedő vitéz halottaiból ditsoségesen feltámadott (Mát. XXVIII, 1. Márk XVI, i , 2. Luk. XXIV, 1. Ján. XX, í.), és ezzel a’megváltásnak munkáját megpetsételte; Vasárnap a’ vigafztaló Szent Lélek is tüzes nyelvekben az Apostolokra fzállott, az ö malafztyánakkintsét az Anyafzent- egyházba legelöfzörkiöntötte,és minket az Ö templominak felfzenteltt (Ap. Tsel. II.). Szent kötelességnek tartyuk azért a’teremtés, megváltás, és megfzentelés ajándékival dífzes Vasárnapot az Istennek fzentelni. A’ mi a’ hétnek egyéb napjait illeti: a’ Pogá- nyok azokat a’ Planéták, és az Ő hamis Isteneik neveiről Nap , Hold, Mars, Mercurius, Jupiter, Venus, és Saturnus napjainak nevezték, valamint most is a’Deákok koz befzédben úgy nevezik. Voltak a’ Pogányok- nak dologhagyó napjaik vagyjeriaik is, mivel jiria (a feriari) dologtol való megfzünést, nyugodalmat tefz ; az ő Vásárok napjai is feridk voltak. A’ Kerefztények mindazonáltal, kik az Istenifzolgálatban és az egyházi fzertartásokban deák nyelvel élnek, illetlennek tartották a’ napokat egyházi életben a’ planéták és hamis Istenek neveivel jegyezni. Valamint tehát a’ Zsidók a’Szombatnak jeles napjától az egéfz hetet fzombatnak, annak első napját a’ Vasárnapot első fzombatnak , a másodikot vagy hétfőt második fzombatnak ’s ú t. ’ nevezték (Márk.XVI, 2. Ján. XX, i.Ap.Tsel. XX, 7.), fzint’
