Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
63 fióknak, a’ Templomok Státiók helyeinek, a’ napok Státiók napjainak hivattattak; azért vannak az Adventi, Nagy Böjti, Kántori, és Vigiliai feriák- nak tulajdon Miséi; a’ Romai Misekönyvhen pedig még most is fel van jegyezve, hogy mellyik napon mellyik Templomban tartassék a’ Statio. Nagyfzent Gergely Pápáról mondgyák, hogy Ö fzedte volna rendbe azokat (lásd I. Réfz. io4. *), és 187-dik lap.). A’ Romai Archi-Diakonusnak tifztében állott hajdan ezen Statioknak heljét a’ népnek előlegesen kihirdetni. Különösen az a’ Diakónus, a’ki a’ Stá- tióknál az Evangyeliomot olvasta, SiUtiós Diakónusnak hivattatott. Abból pedig, hogy a’ Pápát processióképpen odakésérték, érthetni, hogy miért fzolgálnak még most is a’ Diakónusok böjti napokon feltürtt Casulával az Oltárnál, azért tudniillik , hogy Dalmatica örömruhával, melly nékik tulajdon, pe- nitentziatartó napokon nem élhetvén, a’ fzabad levegőnek alkalmatlansága ellen Casulába öltöztek, mellvet, hogy a’ fzolgálatra képesebbek legyenek, főképp a’ sáros essős üdőben kénytelenek voltak fel tűrni. Szokásban vannak Romában a’ Státiók még most is, noha már nem a’Pápa maga végezi azokat, és a’kik azoknál megjelennek, azok több Pápáktól engedett, Vl-dik Piustol pedig megerősített , és helyesebben elintézett kiilömbféle Bútsúkat nyerhetnek. 96. §,