Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

55

okra nézve fzabadságöt nyertek arra, hogy böjti napokon hússal élhessenek , vagy a’ fzoros böjtöt már reggeli evéssel megfzegni kénjüelenek, az A- nyaTzentegyház lelkétöl , és a’ kerefztény ajtatosság- nak buzgóságátol üresek , ha a’ fenyítéken így okozott sebet az álla pöttyök és tehetségek fzerént más valami jóságos tselekedctekkel ki nem pótollyák, és így az Anyafzentegyház fzándéka fzerént az erköltsre más valami efzközzel magokat nem segítik ; a’ mint ezt a’ Püspökök közönségesen meg is fzokták hagyni , mikor valakit illyen fzabadsággai (dispensatio) megajándékoznak. Ide illik fzent Ágostonnak következendő oktatása (T. I. Horn. 22. p. 217.): „Mond „ meg nékem, a’ testednek gyengesége miatt nem „ böjtölfz-é ? jól vagyon; de miért nem békültél „ meg ellenségeddel ? vallyon ebben is a’ tested „ gyengeségével mented magadat?és midőn a’gyü- „ lölséget, és irigységet megtartod, mit hozol fel „ mentség gyanánt ? talán tsak nem a’ tested gyen- „ geségét?“ Más helyen (T. II. Hóm. 10. p. 91.) pedig: „Ha a’ tested gyengesége miatt ki nem áll- „ halod a’ napestig való böjtöt, egy okos ember „ sem tulajdoníttya azt vétkül; mert egy fzelíd és „ kegyes Urunk van, a’ ki erőnk fölött valót nem „ kíván tőlünk. Nem kivánnya, hogy az étkektől „ tartoztassuk meg magunkat, sem hogy éhen ma- „ radgyunk. Mert ha mértékletesen élnénk, a’ hi- „ vatalunktol üresen maradtt üdőt lelki dolgokra „ fordítanánk, azételt tsak azért vennénk magunk- „ hoz, hogy a’ mennyire fzükséges megelégíttes„sünk,