Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

ték ugyan, hogy hány , és melly Ünnepeket fzen- tellviink meg, hanem ennek meghatározását Kristus Urunk az Anyafzentegyházra hízta, mellynek a’ Kerefzténységnek vefztése alatt engedelmeskedni tartozunk (Mát. XVIII, 17.).

Az Anyafzentegyház pedig hogy a’ mi Urunk életének, fzenvedésének, és halálának vifzontagsá- gait, a’ mi Hitünknek titkait, a’ Kerefzténységct közelebbről érdeklő tárgyakat, az Istennek jelesebb jótéteményeit, ésaJSzenteknektifzteletét,példáit sorjában hozhassa aJ híveinek emlékezetébe, és abban nagyobb ráfigyelmezéssel megtarthassa, az egéfz efztendot nem mindgyárt eleintén ugyan, hanem üdövel Adventi, Karátsoni, Vízkerefzti, Böjti, Húsvéti, Piinkösti, ésPiinköst utáni lidore felofztotta. Az első üdőfzakafz Advent első Vasárnaptól fogva Karátsonig, a* másik Vizkerefztig a* harmadik Sep- tuagesimáig, a’ negyedik Husvétig, az Ötödik Pün- köstig , a* hatodik Pünköst után való első Vasárnapig , a’hetedik egéfz Adventig tart, melly üdöfzakafzok az erentett Ünnpeket előző Vetsernyékkel kezdőknek a’ Zsidók fzokásá fzerént, kik az ö Ünnepeiket mindenkor az előttevaló napnak alkonyodásátol a’ követke- zendoig üllötték. Ezen üdÖfzakafzokban az egéfzefz- tendő megfordul, és az alatt az Anyafzentegyház külömbfele napokra esendő Ünnepeket fzentelni, kíi- lömbfele istenes, gyakorlásokat végezni paranlsol. Hlyen tekintetben az efztendo egyházi efztendöneh, mellynek kezdete Advent első Vasárnap, az említett üdöfzakafzok , vagy bizonyos istenes gyakorlásokra