Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

262

iágára, és az Isteni fzeretetnek tüzére emlékeztet. Hogy pedig a’ fzemeink előtt el van zárva , a’ régi fzent Atyáknak bölts gondoskodása fzerént van, kik azt az O Testamentomi frigyTzekrénnyének módgyára, melly a’ fzent sátbrban egy firhangal el volt takarva, az emberek elöl elzárták, hogy ez a’ leg- fzentebb titok a’ mindennapi látásból köteles tifzte- letének vefztét ne fzenvedgye.

Az Uroapi ünnepléssel jött ízokásba azt egyéb napokon is kitenni, a7 minek mindazonáltal Misén kívül, és ritkán kellene megesni annyival inkább > hogy mindennap a’ fzent Misében Consecratiotol fogva Communióig a’ katolika Hitnek tanítása fzerént úgy is jelen van Kristus Jesus. Tartani lehet pedig attól, hogy, ha kitett Szentséggel való Miséhez fzokik a7 nép, kevesebb bötsben fogja tartani az Áldozatot, melly aJ nélkül mutattatik be, holott éppen ezzel lefz a’ közönséges étel ital Oltári Szentséggé, Jesus fzeretetének és megváltásának nem üres emlékeztető jelévé, hanem örök életre tápláló eledelle, reánk áradó Isteni kegyelmeknek tsatornájá- vá ; más refzröl pedig meghűl benne az Oltári Szentség iránt való tifztelet, imádás, ajtatosság is.

Valahányfzor pedig az Űrnapján, és annak nyoltzadgyán kívül, reggeli vagy esti ajtatosságra kitétetik a’ Szentség, és az Isten fia a? hitnek ízeméivel mintegy kegyelemnek királyi izékében látta- tik, egyéb képeknek, és ereklyéknek el kell takar- tatuiok, hogy a’ ki felségben és kegyelemben minden Szenteket íellülhalad, arra kiváltképpen igazíttassék

mm-