Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
259 láthatatlanul egy fedeles fzelentzében vagy kehelyben (pyxis ciborium). LegelsÖbb és legrégiebb mutatók , melly*ek már a’XIV-dik fzázadnak második felében némellyütt fzokásba jöttek, torony formájuak voltak, négy oldalokon kivésett nyílásokkal, vagy ablakokkal, melleken a7 Szentség látható volt. Hanem valakik az Oltári Szentségnek méltóságára, és az Anyafzentegyháznak régiebb fzokására figyelmeznek , mind arra intnek , hogy az Oltári Szentség mutató edényben tsak nyilvánvaló, és fon^ tos ókból tetessek ki. Cusai Miklós Cardinalisnak elŐüllése alatt tartott Coloniai Zsinat 1452-dik efz- tendoben azt tsak Ur napján, és annak nyoltzadgya alatt, vagy mikor a’ Püspök helybenhadgya, bé- kessegkötes, vagy más köz fzükség üdéjén megengedte. Ezt a’ regulát állította fel Romában a’ fzertar- tás ügyelő Intézet is. Ez volt Borromoeus fzent Ká- rolynak rendelése is az Ő ii-dik Zsinatlyában, ki hasonló ok nélkül még a7 4o óráig tartó imádságra, melly akkor már lábra kezdett állani, sem akarta az Oltári Szentségnek kitételét megengedni. Tri- dentomi fzent Gyülekezet is úgy rendelte (Sess. XXI. c. 8.) hogy, „mindenek, a’ mik a7 Megyé- ,, ben az Istentifzteletéhez tartoznak , a7 rendfze- „ rént való Püspöktől megvizsgáltassanak, és meg- „ efzközöl tessenek.“ Kétség kívül tehát őket illeti elintézni, hogy minő fzertartásokkal imádtassék az Oltári Szentség; annak kitételét, melly napokon ok akarják, megengedni, vagy megtiltani. Több Püspököknek hasonló rendeléseit eloadgya Thiers (in R 2 Diss.
