Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

Volna IV-dik Orbán nevezet alatt, 1264-dik efzten- doben előbb kezdetted az ünneplést, mint sem meg- parantsolta volna, Hogy ezután is minden efztendő- ben fzent Háromság Vasárnapja után esendő Tsütör- tökon az egéfz Romai Katolika Anyafzentegyházban megtartanék, és a’kik ezen az Ünnepen azlstenifzol- gálaton megjelentek, azoknak Bútsút is engedett. Az ö meghagyásából Aquini fzent Tamás ezen Ünnepre egyházi Szolosmát kéfzített. Azonban a’ Pápának rendelése akkori háborús üdoknek gátlási miatt réfz fzerént nem hirdettetett ki mindenütt, réfz fzerént el nem fogadtatott. Megújította ezt a’ rendelést e- 1 bb V-dik Kelemen Pápa i3ll-dik efzt. Frantzia Orfzágnak Béts Várasában tartott Zsinatnak alkalmatosságával egy Bullában , mellvet Frantzia , Anglia, és Arragonia Királyoknak ott léttekben adott ki, azután pedig XXil-dik János Pápa i3i 6-dik elzten- dőben, ki meghagyta, hogy az Octáván és Procession kívül, ez alatt még az Oltári Szentség is jeles fényes pompával környülhordoztassék. V-dik Márton pedig 1 42g. efzt. 26. Máj. költt Ineffabile Sacramentum, valamint V-dik Eugenius is i433. efztend. ugyanazon napon kiadott Excellentissima fzavakkal kezdő Bulláikban különös Bútsúkat engedtek azoknak,

kik ezen ünnepi Procession , és nyoltzad alatt az Oltári Szentség tifzteletére gyakorlott ajtatosságon megjelennek, a’ mit végtire a’ Tridentomi fzent Gyülekezet is helyeslett és ajánlott (Sess. XJII. cap. 5.) *).

_____________ így

*) Ezen Ünnepről és Processiojárasról a’ Tridentomi fzent

Gyű250