Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

így hozatott be, és elfogadtatott az Urnapi fényes ünneplés, é>s Processiójárás, mellj az Efztergami

fzer251

Gyülekezet következendő fzavakkal fejezi ki az ö vélekedését: pie et religiose admodum in Dei Ecclesiam introductum fuisse hunc morem, ut singulis annis peculiari quodam , et festo die praecelsum hoc et venerabile Sacramentum singulari veneratione ao solemnitate celebraretur, ulque in processionibus reverenter , et honorifice illud per vias, et loca publica circumferretur; cequissimum est enim sacros aliquos statutos esse dies, cum Christiani omnes singulari ac rara quadam significatione gratos et memores testantur animos erga communem Dominum , ac Redemptorem, pro tam inejf tbili, et plane divino beneficio, quo magis ejus victoria et triumphus repraesentetur; atque sic quidem oportuit victricem veritatem de mendacio et hceresi triumphum agere, ut ejus adversarii in conspectu tanti splendoris , et in tanta universae Ecclesiae laetitia positi vel debilitati et fracti tabescant, vel pudore affecti et confusi (diquando resipicsant.

Hanem mikor kezdették az Úr napi Processió- nak alkalmatosságával az Oltári Szentséget környül- hordozni, arról írja Tompa (P. II. §. 75.), hogy meg nem határozhatni, mert azt sem a’ IV-dik Orbánnak , sem Y-dik Kelemennek Bullája nem érénti, holott V-dik Márton, és IV-dik Eugen mint régolta már gyakorolottat eloadgya. Ditséri azt a’fzokást Se- noni Concilium is 1320. el'zt. minthogy látfzattyát viseli , mintha isteni sugarlásbol hozattatott volna be. Említik a’ Tornacumi (1325. efzt.), és Carnutumi (1330. efzt.) rendelések is. Paviában Olaíz Orfzágnak

Vára-