Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
245 „ mindennap imádkozzak : Ditsőség Atyának , és „ Fiúnak, és Szent Léleknek, és más hasonlókat.“ Végűre XXTI-dik János Pápa XIV-dik fzázad- han megparantsolta, hogy a’ fzent Háromság Ünnepe közönségesen megíillessék , a’ mire ö Píinköst után első Vasárnapot határozta meg hihetőképpen azért, hogy ez a’ titok a’ kerefztény Hitnek fő ága- zattya, és minden egyéb tanításának talpfala, mel- lyet tsak a’ Szent Léleknek eljövetele után hirdettek az Apostolok, és elhittek a’ nemzetek; de még most sem olly jeles ez az Ünnep, mint p. o. a’ Ka- rátson, Husvét, Píinköst napja, mert ezek az Anya- fzentegyháznak fzertartásai fzerént i-ső rendű dupla Ünnepek , amaz pedig 2-dik rendű Ünnepek talán azon okokbol, a’ mellyekböl a’ régiek ezt az Ünnepet annyi {ideig éppen nem iillötték. A’ fzent Háromságról fzólló Praefatiórol azt tartyák, hogy az sommás foglalattya egy Hitvallásnak, mellyet Il-dik Pelagius Pápa alkotott öfzve, és az ö {idejében élő Eretnekeknek, mikor az Anya- fzentegyház keblébe vifzfzatértek, előadott, hogy arra megeskíidgyenek. Ezt a’ Prsefatiot énekelteti az Anyafzentegyház minden Vasárnapon, a’ mellre az egyházi iidö valamelly Ünnepre p. o. Kará- tsonra, Vízkerefztre, Husvétra, Urunk mennybemenetelére, Piinköstre, Boldog Afzfzony, vagyr az Apostolok napjára, vagy Nagy Böjtre, vagy Urunk fzenvedésére nézve más Preefatiót nem kíván. 118. j.
