Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

231

fzenteltek. A’ Frantzia Ekklesiában pedig eleintén tsak ezen a’ napon , üdővel minden Tsütörtökön Processiót jártak , melljet Agapetus Pápa Vasárnapokra áttett. Az Octáva alatt való Vasárnap Rózsák Vasárnapjának neveztetett nem a’ rózsafzentelé- sért, mellynek tulajdon napja a’ JLcutare Vasárnap, hanem hogy rózsákkal hintették meg azon Templom padlattyái, a’ mellvben ezen a’ napon tartatott az; Isteniízolgálat.

Ezen Ünnepről Weininger (1. 55. 2. 2íb. 485. 486» @.) következendő különösségeket jegyez fel: Eusebius (in vit. Const, lib. III. c. 41.43.) eg}' hagyományról emlékezik , mell}' azt tartya, hogy Jesus mennybemenetelének helyén egy üreg volna, meílyben a’Tanításának legtitkosabb ágazatit közlötte a’ Tanitványi- val. Szent Ágoston (Tract. '5rj. ín Joann.) bizonyít- tya, hogy az akkori üdőbéli Kerefztények fzámo- san fzoktak Judseába utazni , hogy lássák Üdvözítőnknek nyomait, mellyeket felmenetelekor az olajfák hegyén hagyott; és több régi egyházi írók (Calmet in c. 1. Act. Ap. post n. 12. Autor lib. de loc. hebr. ap. Hier. Sulpic. Sev. hist. sac. lib. II. C. 33. Paulin. Volán. ep. 11. ad Sev.) vitattyák, hogy azután is láthatók maradtak a’ hegyen, melly Jerusalemre nézve keletre fekfzik, és tövénél Ce- dron pataka le felé folydogál. Azon kivül pedig még azt a’ tsudálatosat is befzélik, hogy jóllehet hogy a’ fzarándokok a’ nyomok földét köröskörtil letördelik , és magokkal vifzik, mindazonáltal még is megint helyre jön a’ formájok, és épen maradnak.

Ezen