Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
223 történt, a’ bizonyos, hogy nyomba követték őket a’ többi Püspökök, és mind a’ két Processiójárást az Anyafzentegyház rövid üdo alatt elfogadta. Sőt jóllehet hogy a’ Husvét és Pünkost között való örömnana) varasában ttiz tamdt éppen akkor, mikor a’ ncp az ístenifzolgálaton egygyütt volt. A’ varas Püspöke, ki Mamercusnak nevez, fogadást tett, hogy az Ö egyházi Megyéjében Urunk mennybemenetele előtt való három napra imádságban és Processiójárásban álló ajtatosságot para ntsol. A’tűz megfzünt, és midőn a’ nép az Tstenifzol- gálatra ismét vifzfzatért, és a’Püspök fogadását értésére adta , a’ nép önkényt reáállott. Grundmayr, ki az elobh éréntett tsapá.sokon kívül még földindulásokat, és a’ farkasok elfzaporodását is emlegeti, ezen Processionak rendelését 33 lap. 449. 163 lap. 450. efztendo tájra, 174 lap. 452-dikre ; Pázmány Péter (Pred. 1176 lap.) Baronius, és Sidonius Apollinaris után 450-dik cfztendore fzál- littya. Szent-Illonay pedig (133 lap.) írja, hogy 1-so Leo Pápának üdéjében 474 efztendo táján fzent Mamertus az említett várastol ezen három napi ajtatos- ság által sok veízedelmeket és fzerentsétlenségeket elfordított. Úgy nem külötnben a’ fzent Márk napi Proces- siórol is Grundmayr (174. és 176. lap.) azt mondgya, hogy azt II-dik Gelasius 590-dik efzt. Nagy fzent Gergely pedig hét rétben 594-dikben tartotta, és hogy az egéfz Anyafzentegyházban megtartassék, 607-dikben megparantsolta; Reichenberger (3. K. 531. lap.) a’ fzent Gergely Processióját 589-dik efztendore , Pázmány Péter Baronius után, valamint Szent-Illyonay is (121. lap.) 590-dikre határozza. A’ Görögöknél még mostanáig sintseftek Csókásban a1 kereíztjáró hétnek Pro- ee^siói.
