Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

219

Hősen a’ húsételnek áldása juttassa eízünkbe, hogy isten ajándéka gyanánt vegyük az ételt, italt magunkhoz; és minekutánna a’ Bojt alatt a’ józanságban és mértékletességben gyakoroltuk magunkat, él- lyíink azokkal józanon és mértékletesen: azon kívül pedig a* régiek példája fzerént kegyes adományokba! is segítlsük a’ fzükplkcdöket, hogy ezen testi fzükségekben enyhülvén aggodalmuk, annál örven- drtesebb legven nékik e’ jeles Ünnep, Hlyen móddal méltán, és fzentül üllyük meg a’ Husvétot.

*»5. §•

• Az Urunk megfcstesi/lrse, vagy Gyüm'óltsoltó

Bold. Afzfzony napja.

Fz az Ünnep a’ Boldog Afzfzony Ünnepei közül hihetőképpen legrégiebb. A’ Görögök azt Evan- gye/iomnak az az jó hírnek , a’ Romaiak Annuncia* jónak vagy híradásnak nevezték, mi Magyarok pedig Gyürnöltsoltó Boldog Afzfzony napjának nevezzük azért, mert e’ napon «annak emlékezetét Cilii az A nya ízen tégy ház, mikor Gabriel Angyal köveiül küldetett az Istentől Galilaeának Názáreth nevű varasába Mariához, Jóseíhek Dávid nemzetségéből eredeti férjfiúnak eljegyzett fzüzhöz azzal a’ köfzöntés- sel és hírrel, hogy Ö malafzttal tellyes, vele van az Ur, áldott az afzfzonyok között; mert kedvet talált az istennél, méhében fogad, fiat fzül. ki a’ magasságbéli Istennek fia, és mint Messias orfzágol mind örökké, és kinek Jesus legyen a’ neve. Tsudálkozott