Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
220 zott a’ fzent Szűz ezen a’ fzokatlan köfzöntésen, és híren, holott férjfiat nem ösmert: hanem az Angyal bizonyossá tette, hogy a’ Szent Lélek reá fzáll, és benne munkálkodik; és hogy Orzsébet rokona is eddig magtalan, most pedig már megvénhedtt, még is fogant, és már hat holnapolta nehézkes; mert az Isten elolt semmi sem lehetetlen. Erre a’ Szűz magát az Ur fzolgálójának vallá, és az Ő akarativá- ba elfzáná, az Angyal pedig eltávozék (Luk. I, 126—58.). Azt tartyák közönségesen , hogy mihelyest Maria magát az Isten akarattyára hagyta, azonnal fogant, és az Isten fia benne emberi testbe öltözött > vagy megtestesült; azért a’ mái Ünnep nem tsak a’ Boldog Afzfzonynak ünnepe, mellyen angyali követséggel megtifzteltetett, és a’ méhe Szent Lélektöl gvümöltsös lett, hanem az Urunké is, vagy Sabaoth ünnep azért, mert e’ napon az Isten fia érettünk felvette a’ gyarlóságunkat és megtestesült: azért az Anyafzentegyház is a’ mái fzent Misének imádsági- ban , Epistolájában , Evangyeliomában és minden réfzeiben valamint a’ Boldog Afzfzonyra, úgy az Isten fiának megtestesülésére is mutat; mikor pedig a’ Püspöki jeles Mise alatt a’ Kar e’ fzavakat: Et incarnatus est — és megtestesült fzüz Mariában cl Szent Leiektől, és ember lett énekli, azt rendeli, hogy mennyen a’ Püspök mint Karátsoukor a’ fzol- gáló Papokkal egygyütt az Oltárhoz , és az előtt mindnváján térdre esvén addig térdellyenek, mig az előbbeni igéket énekelik. Grund-
