Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b
217 Romai Egyháznak Arch?-Presby tere Öfzvevegyétett inás viafzbol és olajból formáltt bárány képet, rnelly Kristus Urunkat példázta, kezdett fzentelni, és ofz- togatni. Végtire ebből támadt a* mostani fzokás , hogy a’ Szekrestyének Püspök Gondviselője az e- lobbeni eíztendotöl megmaradtt húsvéti gyertyából tojás formára hofzfzúkás bélyegpénzt öntet, és arra Kristust jelentő báránykát, melly záízlót tart, nyomattal ; a’ honnét is ez a’ kép Isten báránnyánah (Agnus Dei) hivatlatik. Husvét Kedden azon Püspök vizet, ezzel pedig a’ Pápa az éréntett viafz képeket megfzenteli. Fejér Vasárnapon egy Mise a- Iatt, mellyet a’ Pápa Kápolnájában, és az ö jelenlétében egy Cardinalis fzolgál, Agnus Dei után a’Pápa Sekrestyése azokat ezüst tányéron néki jelesen bemutattya, a’ Pápa a’ jelenlévő Cardinálisok , mél- tóságos emberek között kiofztya, sőt külföldieknek is elküldi. Ezen az örvendetes jeles napon a’ következendő tanúságos igazságokat a’ fzívünkre kell kötnünk: l. A’ Bojt reánk nézve penitentziaiigyelÖ gyá- fzos egy iidő volt, mellyen Jesus érettünk kint, *s halált fzenvedett. Most pedig a’ Husvétnak örvendetes egy napnak kell lenni azért, hogy, minekutánna megváltott minket, és velünk megbö- tsülhetetlen nagy jót tett, fzenvedhetetlen egy ditso- ségben feltámadt. A’ mái Ünneplésnek jelessége, az Istenifzolgálatnak pompája, az örvendetes ének és muzsikafzó, az Oltároknak ékessége, az egyházi öltözeteknek drágasága , sót a’ híveknek ünneplő tsinos
