Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

rusalemi fzent Cyrillus megparantsolta volt(Grundm. 210. lap.). Eutychianus Pápa is 275-dik efztendő táján áldást rendelt az ennivalókra, hogy ezzel meg- tzáíbllya a’ Manichaeusok balgatag vitatását, hogy a’ terméfzetnek ezen javai nem Isten ajándéki. De kiváltképpen fzokásba jött Husvétkor a’ húsételekre, kenyérre, és tojásra áldást mondani azért , hogy minekutánna a’ Bojt alatt rendbe fzedték a’ hívek az étel, italkivánást, és magokat a’ mértékletességben gyakorolták, ne hadgyák most magokat az étel, i- talkivánattol meggyőzeim , és a’ mit magokhoz vé- endenek, vállyon testi és lelki üdvösségekre. A’ mi különösen a’ hnsvéti báránynak fzentelését illeti Reichenberger fzerént (3. 2. 5. 53. 522. @.) annak ré- giebb példáját nem mutathatni annál, hogy I-ső Coe- lestinus Pápa 425-dik efztendő táján erről mondotta volt „azért mondnak áldást a’ húsvéti bárányra, „ hogy a’ kik méltatlanok azUr testét, és vérét ma- „ gokhoz venni, azoknak adassék.u Ugyanazon fzerént IX-dik fzázadban a’ Diakónusok fzokásba vették olajból és viafzbol bárányt képezni, mellyet Husvétkor a’ Püspök megfzentelt , és Communio után a’ nép között ofztatott, hogy azzal a’ házaikat fiistöllyék. Grundmayr pedig (g. lap.) írja, hogy Romában már első fzázadokban fzokásba jött a’húsvéti viafz gyertyát Fejér Vasárnapon darabonként kiofztani , és azt annak üdéjében az ördögi intselke- dések, égi háborúk, és azokból támadó károk ellen oil yan bizodalommal, a’ mint erről I. Réfz. 576, és utóbbi lap. volt a’ fzó, meggyújtani. ÜdÖvel a’

Ro21&