Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 2. rész (Esztergom, 1824) - 10.473b

m

mind Kristus mosására, és felebaráti fzeretet ügyelő parantsolattyára mutatnak; közbe mond ay Zsoltárokból egynéhány Istenidrtséreteket is. A’ lábmosás után a’ Püspök megmossa a’ kezeit, helyére megy, felöltözködik: egy Mi Atyánk, és egynéhány versek után Kristus Urunkhoz egy imádságot mond, hogy „ minekutánna Ö a’ Tanítványok lábait meg- ,, mosta , és megparantsolta , hogj^ kövessük Ötét: úgy ,, mosódgyanak le a’ külső fzennyeink, hogy a’ belső „ vétkektől is kitifztullyunk *).u

Végtire a’ Romai Misekönyv ezt a’ Lábmosást mandátumnak az az parantsolatnak nevezi azért, mert Kristus megparantsolta, hogy az ő példáját kövessük nem annyira bötii fzerént a’ lábmosásban , mint a’ felebaráti fzeretetben, mellyre ügyel a' lábmosás , és mellyet ő új parantsolatnak (mandatum novum) nevezett (Ján. XIII, 54.).

Kerefztény! nézz a’ példára, mellyet mái nap Kristus után a’ Püspök ád, és ha fzinte Elöljáró, Birtokos, vagy Fejedelem vagy is, tudgyad , hogy emberi létedre nézve aMegfzegényebb hozzád hasonló Isten képe, és Kristusban egy testnek tagja. Meg ne útáld azért, mert a ki megútállya a’ fzegényt, gyalázza annak teremtöjét (Péld. XVII, 5.) j sőt bötsüld meg és fzeresd Ötét, mert ez aJ Kristus

pa*) Regenten a’ Pápák Virág Vasárnapon végezték a’ lábmosást réfz fzerént, hogy Zöld Tsütörtökön igen el voltak foglalva , réfz fzerént pedig, hogy Maria Be- thaniában Kristusnak lábait az Ó fzenvedése előtt hat nappal kente meg (Ján. XII, 1—3.). Grunchn. \ 12. lap.