Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
48 az Istennek házai is Templomoknak neveztettek, meí- lyek közül azok jelesebbeknek tartattak, a’meilyeket az említett jövendölő Papok felfzenteltek, és Templa augusta nevet viseltek (Nieupoort De ritib. rom. et cpiidem de Saeris c. 2. pag. 190. et c. 3. pag. 280.). A’ Kerefztények az Isten házait tsak V-dik fzá- zadban kezdték Templomoknak híni, mikor a’ halván vozás már omladékiban feküdt, és annak Templomi az Isten tifzteletére fzenteltettek. Negvedik fzázadban Constantinus első kerefz- ténv Tsáfzár üdéjétől fogva a’ Templomok sorsa egében megváltozott. Valamint igen fíaporán ter- jedett a’ Kerefzténység a’ világnak minden réfzeire azon fzerént mindenütt nagy költséggel épültek, drága edényekkel, öltözetekkel, és kintsekkel meg- gazdagíttattak a’ Kerefztények Templomi. Constantinus maga Romában (in Laterano), Constanlinopol- ban a’ tizenkét Apostolok tifzteletére, Antiochiá- ban , Tyrusban, Jerusalemben Golgota helyen Kri- stus sírja fölött (Martyrium Salvatoris), Psieome- diában, Phoeniciai Heliopolisban, és más több helyeken az igaz Istennek igazán Tsáfzári költséggel Templomokat építtetett , és orfzáglásának 25-dik efztendejében Kristus után pedig 333-dikban a' Po- gányok templomit réfz fzerént a’ kerefztények fzá- mára felfzenteltette , réfz fzerént pedig az oltáraikkal egygyütt ledöntette. Követték az Ö példáját több istenfélő Fejedelmek, kiknek meghagyásából már a’ királyi Paloták , Tanáts, vagy Törvény házak, ’s más nyilvánvaló épületek is, mel!yek 4
