Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
m íyek görög fzóval Basilikdknak azaz királyi épületeknek neveztettek, kerefztény Templomokra for- díttattak , és azért IV-dik, V-dik fzázadtol fogva a5 pompás roppant Templomot Bazilikáknak hivat- tatnak. Most a’ világnak minden réfzei főképp a’ Varasok nem tsak a’ Fejedelmeknek, hanem más istenfélő ’s gazdagabb Kérefztenyeknek bőkezűségéből is roppant Templomokkal, drága kéfzületetkeí, és egyházi edényekkel öltözetekkel tündöklenek *). *) A’ Constantinopoli Templomról írja Eusebius (Hist. Eccl. L. 4. c. 58.): cumque (Constantinus) templum omne in immensam extulisset altitudinem, vario lapidum genere splendidum reddidit, a solo ad cameram usque marmoreis crustis illud operiens. Porro cameram lacunaribus minutissimi operis obducens lotum auro imbracteavit. Et supra quidem ces tegularum loco impositum universo aedificio munimentum adversus imbres praebebat . Quod itidem auro plurimo superfusum resplendebat. — A’ Jerusalem! Templomot építvén , Macarius Püspöknek meghagyta: ut non modo Basilica ipsa omnium, quae ubique sunt pulcherrima , sed et reliqua membra ejusmodi sint, ut omnes quantumvis eximiae singularium urbium fabricae ab hac uná facile superentur (ld. H. E. L: 3. c. 10.). — Nec dici potest, quot quantisque ornamentis ac donariis partim ex auro, partim ex gemmis illud diversimode venustavit (c. 40.).—Mundum universum sacrosanctis Templis, augustisque Ecclesiarum aedificiis adornandum curavit in singulis urbibus, pcigisque (Orat, de laud. Const.). A’ régi Templomoknak, mellyek Constantinus előtt, alatt, és után épültek, helyheztetése, nagysága, D
