Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
47 Templomrafzert tett, és azt felfzentelte. Arany- fz á jú fzent János is egyről emlékezik, mellyet az Apostolok Antiochiában fundáltak, az üldözök pedig gjmkrabban elrontottak, megmeg a’ Kerefz- tények mindég újra felépítettek. Fel is tehettyük az első Kerefztényéknek buzgóságárol, Hogy, ha módgyát ejthették, Istenifzolgálatra fzántt épületek nélkül nem maradtak , a’ mi annyival is inkább megtörténhetett , hogy az üldözések tüze sem égett egy húzómban, és az egéfz világon mindenütt; a’ Tsá- fzárok és Fejedelmek közül is ollykor ollykor találkoztak, a’ kik irántok töredelmesebbek voltak. De ezeket más üldöző Tsáfzároknak főképp Diocletia- nusnak diihössége ismét lerontotta. A* fzent épületek deák vagy görög nyelven: jF.de$ sacra, Domus Dei, Ecclesia, Oratorium , Dominicum , Concilium , Conciliabulum, Conventiculum , Synodus, Kyriahon: a’ mellyek pedig fzent Mártíroknak emlékezetére, ’s azoknak tetemei fölébe építtettek, Martyrion , Memoria Martyrum, Martyrii Confessio, Titulus fzavakkal neveztettek. Templum vagy magyarosítva Templom fzó- val a’ Kerefztények egéfz V-dik fzázadig kéfzakart- va nem éltek azért, mert azzal a’ Pogányok éltek, és tulajdonképpen az égnek ama’térét nevezték , mellyet a’ madárfzóbol jövendölő Pap (Augur) az Ő jövendölő fzékében (sella auguralis) ülve horgas bottal (lituus), kijelelt, hogy abban a’ madarak repülését és éneklését vizsgállya (hinc templum a templando), és belŐlök jövendollyön. Innét (idővel az
