Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
46 hepp, a' mellyekben fzent Mártírok tetemi tartatta?:, vagy más rejtekhelyeken, mellyeken titkon , ’s mintegy lopva bátorították ’s vigafztaltik magokat az Isten igéivel, végezték a’ fzent Miseáldozatot, réfze- sültek az élet kenyerében, és a’ többi Szentségekben, fzolgáltak az Istennek. Láttyuk ugyan a’ régi Tanúírásokban annak nyomát, hogy már fzent Péter Romában egy Temvésették ki. Ide temették a’ fzent Mártírok tetemit is. TsudatévÖ fzent Gergely leírja, hogy mint találtattak fel ezen Catacumbákban fzent Péter és Pál Apostoloknak testei. Szent Jeronimus pedig írja magáról, hogy Romában még oskolás gyermek léttébeu maga is nem egyfzer bennek járt az Apostolok és Mártírok sírjait látogatni, és mivel fsak imitt amott lévő réseken fzolgált beléjek a’ nap, örökkévaló éj ’s egyfzersmind olly nagy borzadás lakott bennek, mintha az ember fzent Dávid fzavai fzerént (Zsolta. LXXX, 16.) elevenen fzállott volna a’ pokolba. Azért ezen fold alatt való rejtek helyek igen alkalmatosak voltak arra, hogy a’ Kerefztények bennek az ö Isteni- fzolgálattyaikat titkon végezhessék. — Mostani iidóbeu ezen Catacumbákbol egyházi fzámkivetésnek büntetése alatt, Pápának engedelrae nélkül semmit sem fzabad kivinni. Ezekből ofztogattatnak ki a’ Szentek ereklyéi, kiknek, ha neveiket nem tudni, a’ mi nem is tsuda, minekutánna ötyenenként vagy fzázanként is a’ Kri- stus hitéért megölettek, és hamarjában ide temettettek a’ nélkül, hogy a’ neveiket ki lehetett volna tanulni, új nevek adatnak p. o. Honoratus, Mundus ’s a’t. ’s azért lcerefzteltt vagy jobban elnevezett J'zentehneh hivattatnak.
