Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

43

tartatni fzoktak: mível minden Istenifzolgálatnak fő réfze és neme a’ fzent Miseáldozat, azért minden üdöben az volt a’ közönséges nyilvánvaló Istenifzolgálatnak az órája, a’ melly a’ Vasár , Ünnep , hét- köz , és böjt napi rendtartás fzerént a’ fzent Misefzol- gálatra volt határozva. A’ fzent Mise pedig az Apóst dók üdéjében jobbára estve vatsora után; az üldözések alatt éjjel, vagya’ reggeli fzürkület előtt; (idővel Yasár és Ünnepnapokon, az óra fzámlálásnak régi módgya fzerént három, a’ mostani fzerént pedig reggeli kilentz órakor ; félböjti napokon vagy Szerdán és Pénteken a’ régiek fzerént kilentz , a’ mostaniak fzerént délutáni három órakor; a’ fzorossabb böjti napokon pedig, vagy is mikor egéíz nap bőj- töltek, estve végeztetett a’ fzent Mise, és azzal egy- gy(itt az Istenifzolgálat is.

Hogy a’ köznép az Istenfzolgálat, vagy pedig valamelly ajtatos gyakorlás végett éjtzaka, vagy hajnal előtt, vagy későn estve öfzvegyüllyön , 1782. efztendoben, i4. Májusban költt fejedelmi parantso- lattal a’ mi Orfzágunkban megtiltatott, kivévén Karátsonnak éjféli Miséjét.

9- §•

Azoknak helye a Templomok.

A’ kit az ég, és az egeknek egei meg nem foghatnak (I. Kir. Vili, 27.), annak a’ Pátriárkák (ideiben fzabad ég alatt, ’s akárhol Oltárokat építettek, és azokon áldozatokat mutattak be. Azlsraelnek ASsyíp-