Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
Szentek képeinek tifztelete mellett nem, vagy legalább tsak az ellen írt volna. Igaz ugyan, hogy az Eliberisi Zsinat (can. 56.), melly I-sö Sylvester Pápa üdéjében tartatott, megtiltotta a5 képeket a’ Templom falaira írni. De az akkori üdÖknek környülállásai ezt kívánták; mert az üldözések kegj’etlensége gyakran a’ Kerefztények Templomira rohant; hogy tehát ne adassák a’ Ke- refzténység ellenségeinek alkalmatosság a’ fzent kopeket kitsúfolni, mellyeket elöltök fzaladó Kerefz- tények magokkal el nem vihettek, legtanátsosabb volt azoknak a’ Templom falára való írását megtiltani. Más álló vagy függő képek pedig nem tiltat- tak meg. Theodosius és Valentinianus Tsáfzárok is megtiltották a’ Kvistusnak köböl vagy fából faragott képét — de tsak a’ földre helyheztetni, hogy ez a’ gyozedelem jele a5 lábainkkal ne tapodtassák, ’s ne gyaláztassék, a’ mit az úgy -nevezett Quini-Sextu- mi Zsinat is helybenhagyott. Mivel tehát a’ képek tifztelete illy régi, azért a’ Constantinopoli nép Isauriai Leo Tsáfzár ellen hadat indított, mikor a’képeket megtiltotta, és azoknak lifztelŐit üldözte (Tartsd öfzve Szent-Illonay 458—441. lap.). Hogy pedig a’ fzent Ereklyéket, vagy a’ Széniek letemit, ezeknek nagyobb kisebb réfzét bölsbea tartsuk, önmagában is terméfzeles, mert emlékezetünkben tartyák a’ Szenteknek jeles tulajdonságait, u" Kerefzténységnek leikével is megegygyez, mert az 55