Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

551 kai külombféle titkokra, jótéteményekre, köteles­ségekre emlékeztetnek , és azokkal vifzonyos indu­latokra , és ist enes fzándékokra ébrefztetnek! p. o. mikor Advent alatt Gábrielnek Mariánál való követ­séget, Nagy Karátsonkor Kristusnak fzületését, Kis Karátsonkor környülmetéltetéséí, Vízkerefztkor a"* Mágusok udvarlását, Kristusnak megkerefztelkedé- sét, Cána menyegzöbéli első tsudatettét ’sa’t. a’ ké­peken láttyák. így a’ nép tsak egj^ef tekint a’ kép­re, ’s már tudgya, hogy mikor mit kell meggon­dolnia , és tselekednie, hogy az Anya fzen tégy ház fzándékának megfelellyen. Igazán a’ tudatlanok könyve a’ kenek (Gres. M. lib. VII. ep. loq. ad Seren. likVIII. ep. 117.). Igaz, hogy a’képírók és faragók gyakran nem tudgyák megválafztani, a’ mi Jésus, vagy a’ Szen­tek életében igaz, tanúságos, és ábrázolásra méltó, hanem vagy saját képzelődéseik, vagy együgyű, és tudatlan embereknek meghagyása fzerént, követke- zendöképpen helytelenül, és a’ tzél ellen rajzolnak. De éppen ezért fziikséges az egyházi Felly ebbvaló- ság réfzéröl a’ fzorgalmatos vigyázat, a’ Lelkipáfz- torókéról az oktatás, a’ hívekéről pedig a’ tanílé- konyság és engedékenység. Igaz az is, hogy a’ katolika Anyafzentegyház első három fzázad alatta’ képekkel nem igen élt élő­ikor ugyan a’ Zsidók miatt, kiknek az Isten a’ ké­pekkel való élést azért megtiltotta , hogy azokat a" bálványozok példája fzerént ne imádgyák, másod­szor pedig a’Pogányok miatt, hogy n.e gondolIvák, hogv

Next

/
Oldalképek
Tartalom