Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

549

racy az istennek tettei a’kepeken elöadatnak, nem azért esik meg , mintha az Istenséget testi fzemmel látni, vagy festett rajzatokban ^előállítani lehetne, hanem hogy mi emberek nem tudgyuk a’ terméfzet- halladó dolgokat másképp tnint érzeményesen kifejezni.

7. Minden babonaságok, balfzokások, illetlen kúfárkodások, dobzódások , mellek a’ Szentnek ünnepein, vagy az ereklyék látogátásánál elkövettethetnek , eltiltassanak; ne is festessenek, vagy Hibáztassanak a’ képek fzemtelen ékességgel és illetlen öltözetekkel. ’S azért

8. Semmit se f/.envedgvenek a’ Püspökök az I- sten házában, mellyet a’ fzentség illeti, a’ mi rendetlenül , fonákul, illetlenül , fzentségetleniil volna alkalmaztatva; mintha a’Szentek ünnepi tsak fényűzéssel bujasággal {illetnének meg.

f). Akárkinek se legyen fzabad , akarmelly, és a’ Püspöki hatalomtol akarmint felfzabadított Templomban valami új és fzokatlan képet felállítani, új tsudákat, ereklyéket hirdetni a’ Püspöknek előtudá- sa, megvizsgálása, és helybenhagyása nélkül, a’ ki a’ dolgot tudós egyházi embereknek, vagy a’Metro- politának, és a’ tartománybéli Püspököknek, vagy fontosabb esetben az Apostoli fzent Széknek tana- tsával meghatározza, és elintézi.

A’ Tridentomi fzent Gyülekezetnek ezen végzése olly helyes és elmegyőző, hogy fölöslegesnek , és kelleténél többnek látfzathatnék még a’ következen- döket előhozni. Ha ditséretesen tefzfzük, hogy

'Szü-