Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

500

inkább károsnak, és az prkobsre hézve refzedeí- ,, mesnek leket tarjani, midőn a’ férj fiák és afz- fzonyok az úton és a’ fzálláson fziintelen egygyütt vannak. Ha Jerusalemben bővebben ofzfcogaüat- nának ki az isteni kegyelmek mint egyebütt, nem „ volna ott divattya a’ legnagyobb bűnöknek. Tud- 5, gya pedig saját tapafztalásábol, hogy egykor kériy- télén lévén .Terusalembe menni, az Ö hite Kristns- „ ban se meg nem tuhadt, se meg nem erősödött; „ azért senki se mennyen ki az ő lakóhelyéből a7 ,, végre, liosry az Istent imád gya, ditsérje. A’ helv- 5, nek változtatása semmiképpen sem közelebbiti hoz- ,, zánkaz Istent; hanem Ő hozzád jön, akár hol léfz, ,, Isak a’ lelked ollyan hajlékot ajánlyon néki, a* ,, mellyben megmaradhasson. Ellenben pedig ha ,, a’ belső embered gonofz érzeménnyel tellyes, ak- 5, kor légy bátor az agykaponya , vagy az Olajfák 5, hegyén , vagy a’ fzent Sírnak belsejében, olly tá- „ vol vagy Kl istástól, mint a’ ki az ö halálát feltá- „ madását, és mennybementeiét nem hifzi. Azért „ az Atyafiaknak javasolhatni, hogy az Úrhoz in- „ kább az elméjekben , mint Cappadociaboí Palae- „ stinába fzarándokoskodgvanak“ (In epist. de fis, qui proficiscuntur Jerosolymam). Szent Jeronimus pedig Paulinushoz, ki tőle a’ fzarándokutazások végett tanátsot kért, 5q5-dik efztendő táján ezeket írja : „Semmi ditséretre sem méltó dolog, hogy az „ ember Jerusalemben volt, hanem hogy Jerusa- „ lemben istenesen élt. — Az Istennek mindenható- „ sága nem fzoríttatik keskeny határok közé, és a7