Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
502 Ságunk más emberek előtt; Krisfus reveken üfzvc- fiyVilvén ötét magunkhoz édesíthet tjük; és a mit ö általa kérendünk az Atyától, megnyerhettyük. Mind ezeken kívül Mádsodfzor a’ fzarándok vágj Bútsújárásoknak még az a’ tulajdona lehet, hogy egyvalaki érezheti magát bizonyos Izent helyeken religiói ábrázolatokra, indulatokra, es fzándékokra hathatósabban vezet lelni a- zon fogva, hogy azokon valami jelesebb dolyok, mel- }yek vagy az egéfz emberi nemzetei közönségesen, vagy Ötét magát különösen érdeklik, történtek, és most, midőn azon helyeket látogat tya, ki váll kép- penvaló elevenséggel az emlékezetébe ötlenek. Hlyen helyek lehetnek azok, a’ mellveken a’ mi Urunknak nevezetesebb vifzontagságai, úgymint az Ő fziiletése, nevéhedése, tanítása, fzenvedése, halála, mennybemenetele történtek, vagy a’ mellyeken a’ Kerefz- ténységnek jelesebb emberi jámbor példáikkal másokat lelkiképpen építették ; vagy az igazságért, erkölcsért, Kristusért a’ világnak minden javaival egygyiitt az életeket is feláldozták , irtoztató kino- kat, keserves halált nagylelkűen fzenvedtek. Hlyen helyek lehetnek azok is, a’mellveken az ember életének nevezetesebb vifzonságai történtek, Kerefztsé- get, Bérmálást, egyéb Szentségeket felvett, különös jótéteményekkel az Istentől megáldatott, Csapásokkal meglátogattatok; vagy a’ mellyeken a’ Szülői, jó Baráti, kikkel nevekedett, Jótévöi ’s a’ t. eltemetve feküdnek. Ezen vagy hasonló környülállások a’ képfzövetkezésnek (associatio idearum) törvénnyé fze-
