Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
465 V^JIlyen rövid kérésekből álló könyörgés az, mel- ly :t Minden Szentek Létániájának nevezünk, mivel abban minekutanna az^ Uram irgalmazz és Kristus kegyelmezz fzavakkal az Istennek, megmeg különcsen a’ mennybéli Atya, Megváltó Fiú, Szent Lélek, és fzent Háromság egy Istennek irgalmasságát íiíltuk volna magunkra, mindennémü Szentekhez folyamodunk , hogy érettünk könyörögjenek , különösen pe- din Kristus Urunknak külömbféle vifzontagsáeaira nézve az Istentarra kérjük, hogy minket mindenféle lelki és testi gonofztol megoltalmazni, testi lelki áldásait minden állapotú és rendű emberekre á- rafztani méltoztasson. Ezt a’ Minden Szentek Létá- nláját méltán úgy tekintbettyük mint az Anyafzent- egyháznak közönséges és nilvánvaló könyörgését, mellyel mindgyárt az üldözéseknek megfziinése után a’ Püspökök az Ő híveikkel egygyült élni fzoktak , mikor vagy közönséges tsapásoknak ellávoztatásáért, vagy valami más fontosabb ókból közönséges és nyilvánvaló könyörgésekét tartottak; noha nem mind- gyárt eleintén volt néki az a’ formája, a’ mellyet most mutat. IliheLo, hogy a’ közös könyörgésnek ezen módgyát a’ Napnyugotiak a’ Görögöktől vették, minthogy az e’.féle könyörgés görög fzóval Lé- tániának hivattatik , megmeg a’ deák Létánia is , mellyel az Anyafzentegyház él, görög fzavakkal: Ky^ rie eleyson — Uram irgalmazz kezdődik. Szent Gergely Pápának meghagyásából pedig azonnal u- tánnok mondgyuk : Christe eleyson — Kristus kegyelmezz. A’ többi hasonló kérések kétség kivül G g
