Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

a’ fzükség üdéjéhez voltak alkalmaztatva, és külön! - féle esetekben, külömbféle egyházi megyékben egymástól külömboztek. Jobb rendbe fzedte azoi at fzent Mamertus Bétsi Püspök Frantzia Orfzágban 452-dik efztendőben , mikor a’ kerefztjáró Proces- siókat divatba hozta. Újra megjobbította, és a’ mostani formába alkotta Nagy fzent Gergely Pápa 5qo- dik efztendőben, mikor a’ fzent Márki Processiót felállította, melly könyörgés vagy Létánia az Anya- fzentegyháznak olly tulajdona lett, hogy azt nem tsak az említett két Processionals., hanem más nyilvánvaló és jelesebb Pzertartásoknak p. o. a’ kerefzt- víz, Templom, Püspök, Papfzentelésnek, koronázásnak ’s a’ t. alkalmatosságával is imádkoztaftya, sőt annak formájára más Letániak is p. o. az Atya Istenről, Kristus kinfzenvedéséröl, Szent Lélekröl, Szent Háromságról, Jesus nevéről, Oltári Szentségről, Boldogságos Szűz Mariáról, mellyet Laureto- minak is Irinák azért, hogy azon ditséretmondások, mellyekböl áll, Lauretomi tsudálatos képnél helyesen vannak alkalmaztatva, és felírva, azután Angyalokról, külömbféle Szentekről, fzent Annáról, Nepomuki fzent Jánosról s’ a’ t. kéfzíttettek.

Ezen Létániákkal fzoktak ugyan a kerefztény hívek élni, a’ mint az ottan előforduló imádságos könyvekben is olvashatni; sőt a’ nyilvánvaló’s közönséges délesti Istenifzolgálat is Vasárnapokon és Ünnepnapokon jobbára abban áll, hogy a’ Laure- tomi Létániát, pedig nem el lyütt kitett Szentséggel is énekelik, és az éneket a’ Pap Szűz Mariától fzólló

eS7