Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a

Szerzetnek reguláira magokat lekötöttek, valamint más jámbor, és ollykor jelesebb rangú ízeméi vek is, inidön a’ Zsoltárok helyett parantsoltt , vagy Önkényes akaratból bizonyos fzámú imádságot kívántak végezni. UdÖvel ezen imádság módgya meg- jobbíttatott , és a’ fennemlített rendbe hozatott, a’ mint közönségesen tartyák , fzent Domonkos által 12] 2. elztendöben , kinek reguláját követő Szerzetesek azt az Anyafzentegyházban nagyon gyarapították, főképp minekutánna az Olvasónak Con- gregatioja i4y5. elztendöben felállolt volna. A’ Pápák is annak divattyát különös Privileg} iumokkal, Bútsú és kegyelem engedésekkel elősegítették.

Miket nem kell a’ Katolikusoknak ezen imádság neméért is a’ gunyolóktol hallani! Pázmány Péter az Ö imádságos könyvében i

56. lap. és tovább ezeket írja az Olvasóról: „Tsúfollyák az Újítók az „ Olvasót, és azt ki Skorpiótojásnak , ki egyébnek „ nevezi. SŐt némellyek Török találmánynak mond- „ gyák, mert a’ Töröknek Olvasója vagyon. De „ mi erre azt mondgyuk, a’ mit Tertullianus ha- „ sonló dologban (Ápol. c. 47.). Ha ollyat taní- „ tünk, úgymond, a’ mit a’ Poéták, vagy egyéb „ Böltsek hirdettek , úgymint a’ más világon a’ go- „ nofzok kinnyát, a’jóknak vigasságát, tsúfoltok , „ mintha ezeket tőletek kaptuk volna. Magatok ti „ loptátok ezeket mi tőlünk, és mint a’ majmok ko- „ vetik az emberi tselekedeteket, úgy a’ hamisság az igazságnak árnyékát keresi. Ha semmiben nem

„kell

91