Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
205 Negyedik Szakafz AJ hét Szentségekről. 3t. §. JElŐösméretek a Szentségekről. iN~em kételkedem, kedves atyámfia , hogy az eddig elöadattakbol örömmel értetted, hogy mellyik ama’ nagy Szentségnek a’ tzéllya, és mint kell azt tzélkÖ- vetoképpen végezni, mellyel egyedül mint tulajdon- képpen való religiói tifztelettel az Istennek fzolgál, és adózik a’ Kerefztény Katolika Anyafzentegyház, és mellyel magad is azon religiói ínségnek , mellynek erzese kinekkinek terméfzetébe van oltva , eleget lé-4 hetfz. Keménylem, hogy nem kevesebbet kedvesen ve ízed , ha megmagyarázom, a’ hét Szentségeknek tzeremonláit is, mellyeket Kristus Urunk az ö híveinek fó és tulajdonképpen való eízközül rendelt, hogy fzent életre, és ez által örök üdvösségre vezettessenek , melly kettőben áll az embernek mirevaló- sága és végtzéllya. Nagyobb világosság okáért fzóllok előbb közönségesen a’ hét Szentségekről mint az üdvösségünknek fő és tulajdonképpen való efzkoziröl. Ádámot és Évát a’ un törzsök Szülőinket az Isten ártatlanoknak, fzenteknek, minden testi ’s lelki ínségeknek, kielégítésére, az Ö végtzéllyoknak el-