Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1. rész (Esztergom, 1823) - 10.473a
206 elérésére képeseknek teremtette. Atyái kedve telt Lennek, és kéfz voltokét az ő maradékaikkal egy-* gyütt ebben a’ boldog állapotban fenntartani, míg az Ö életekkel megelégedvén, és a’ vastag földi testeket minden fájdalom nélkül megváltoztatván, magához az Ö mennyei orfzágába nem vette volna. Mint jó atya mindgyárt az alkotások után megintette őket, hogy a5 Paraditsomot tetfzések fzerént mivelgessék, és midőn annak mindén fáiról ehetnek, tsak az egy- gyiknek békét hadgyanak, melly jóllehet hogy e- gj ébiránt hafznos lehetett, valamint minden teremtett dolog, de tsak éppen az evésre nem volt alkalmatos a’ gyümöltse, sot olly ártalmns, bogy ha abból efznek, megromlik a’ terméfzetek, a’ testnek vagy az érzeményességnek (sensualitas), és a* léleknek tehetségei között való arányosság és mértékegy- gyenloség feíbontatik ; különösen a'testre nézve meggyengülnek, megerotlenednek, világi nyomorúságok, dolgok, betegségek, végtire halai alá vettetnek; a’ lélekre nézve az értelmek megtompul, az akarattyok hajlandóbb lefz a’ rofzra mint a’ jóra; 's így az Ö kegyelméből kiesnek, a’ mennyei boldogságra méltó és képes voltokat elvefztik , saját végtzéllyoktol elütnek. Azonban az ördög, aJ ki már akkor a5 menny- orfzágbol ki volt vetve, megirigyelvén az embernek boldog sorsát, kigyó formában megtámadta Évát, és Ötét e’ mafzlaggal: megnyílnak <x fzemeitek, és lefztek mint az Istenek jót és gonofzt tudók, meg- mételyesítette. Xvett a’ tiltott gyümöltsböl Éva, evett
