Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 8. (Buda, é.n.) - 10.413h

miatt az élet hajnalán ; mások pedig , mikor a3 meg aggodt vénség napjaira jutnak, el vesztik meg avult érzékenységeiket, 3s a3 lélek romladozott eszközét a3 testet, a"1 leg szükségesebb dolgokra is alig használhatják. A3 tökélletességnek ezen szembe tüno hijánossága , a3 mire pedig mind belső vágyódásunk , mind a3 természet állandó törvénnyé hathatósan ösztönöz bennünket, nem azt adjaé értésünkre, hogy a3 jövendő életben kell ezt nékiink folytatni ?

Úgy van, ha el érnénk is e3 földön a3 tökél- letességet: igaz segitsége lehetne é ez az életnek? Nem; mert vágynak igen sokan ollyanck, a3 kik álnok tsalárdság, 3s ravaszság által, minden virtus nélkül is jól el töltik életeket. Nézzétek meg az oktalan állatokat is; nem tudnak ezek a3 lelkek rendeltetése fo tzéljárólj még is jól folynak dolgaik. Valósággal , virtus nélkül is virágzó lehet a3 földi élet, de a3 lélek létele soha sem. Következésképpen nem e3 földi világra nézve való segéd a3 tökélletesség 3s a3 virtus. Fel felé, az örökkévalóság felé vonsz ez egyedül.

Meg esik igen sokszor az is , hogy a3 virtus és az állati boldogság ellent-mondásban vannak egymással ; hogy a3 vártus a3 melly mértékben élteti a3 lelket, abban a3 mértékben rongálja a3 testet. Hát gondolod é , hogy a3 nemesebb valóság, a3 lélek, semmi jutalmat sem találna a3 jövendő életben? Meg esett, 3s meg is esik, hogy a3 leg betstelenebb erköltsök által, a3 mellyekre pedig maga is el pirult az ember, a3 melly eket tellyes életében utált, fényes hivatalokat, gazdag jövedelmeket, tisztségeket tudott szerzeni. De miért pirult el, miért utálta tselekedeteit tsen- des magánosságában? Meg történt, 3s ez után is meg történik , hogy tiszta lelki esmérettel el járt ** kötelességében a3 nemes szivii; javaival 3s véré450 Vi lag ősit á sok az örökkévalóságról.