Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

Éppen ez illik a3 senkivel Öszve nem férő, ve­szekedő emberre is, a3 kinek semmi sints innje szerént , és a3 ki békételen indulatját szabad szájára ereszti, bőgj maga előtt mindent, és ma­gát mindenek előtt gjülolségessé tégje. Minden­nel villongásban, szüntelen tartó kedvetlenségek­ben, a3 maga oktalansága miatt gjakran szem­be tűnő zavarodásban , és szakadatlanul abban a3 képzelődésben lévén az ill jen ember, hogj ötét a3 világ nem esméri, vágj nem érdeme sze­rént betsűli: — kedvetlenséggel, gondal, búval gjötri és rongálja magát; a3 harag, és alattomos mérgelődés által gjengíti egésségét, akaratja el­len idő nap előtt meg öli magát, vágj pedig e- rotlen, nyomorult és unalmas öregségre njit ma­gának utat. Meg emészti ötét az ö esztelen búsu- lása. — Lehetetlen, hogj barátjai légjenek né­ki, mivelhogj sem tűrni nem tud, sem pedig má­sokat meg kímélni. A3 balgatag! szeretni nem tud senkit is, 3s még is azt akarja, hogj Ötét má­sok szeressék , és szeretetbol szelídek, meg kí- nvéllok, és hibáit el nézők légjenek azok Ö eránta. O, a3 ki magát nem esméri, esmerÖseit fel se ve­szi , sőt még jó akaróinak minden tselekedeteit is félre magjarázza: azt hiszi, hogj Ötét senki fel se veszi, és alattomban azon epekedik. Magát senkihez sem alkalmaztatja, 3s mind a3 melleit is azt kívánja, hogj minden ember az ö tetszésé­hez szabja magát. Ha némünéműképpen enged­ni tudna másoknak, és szelídséggel viseltetne a- zok eránt, a3 leg gjönjörüségesebb életet élhet­né , igj pedig meg fosztja magát minden örömtől balgatagságán ál, és fejességénél fogva, 3s mint va- lamellj esze veszett magát sértegeti; 3s még is a3 mások álnoksága, ostobasága, rossz szivüsége, és gonoszsága ellen panaszoíkodik. Mivel leg jobb barátival is minden tsekélvségen öszve há­A’ senkivel öszve nem férő. 7 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom