Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f
72 mattatott állapotban éltek, de idővel aJ magok erejeknél és tehetségeiknél fogva némünémű tekintetre emelkedtek fel. A? senkivel öszve nem férő természettel mindenkor öszve van köttettetve aJ világról való helytelen vélekedés is; nem tsak annyiban, a^ mennyiben azt képzeli az illyen ember, hogy a több Ö benne lévő jeles tulajdonságokért néki némelly vigyázatlanságból, némelly maga meg nem gondolásából esett hibáit, beszédbeli némelly kemény ki fejezéseit, Js némelly hirtelen- kedésbol történt tselekedeteit el kell nézni; hanem annyiban is, aJ mennyiben azt hiszi, hogy minden embernek abból aJ tzélból kell valamit tse- lekedni, aJ mellybol Ö tselekeszik, mert egyedül tsak helyes ; minden dolgot abból a tekintetből kell fel venni, aJ mellybol Ö fel veszi azt, és hogy azok, aJ kik mind ezekre nem vigyáznak, tévelygő, tudatlan, balgatag, rövid látású, vagy meg romlott szivú, alávaló teremtések. AJ senkivel meg nem férő természetnek mind- azáltal aJ test beteges, nyavalyás állapotjában is lehet aJ fundamentoma. A* könnyen fel lobbanó, heves temperamentum, az epe bövsége igen könnyen okot szolgáltatnak arra, hogy meg utálja valaki az életet és az embereket, érzéketlen légyen aJ körülötte lévő dolgok eránt, aJ leg tsekélyebb ellent mondáson is meg induljon, holmi tsekélységekért bosszankodjon, haragra lob- . bánjon, másokról szeretetlenül Ítéljen. Az illyen esetben semmi sem helyes, minden hibásnak, terhesnek, sértőnek tetszik az ember előtt. lsem is esik jól az illyen meg elégedetlen embernek, mig valamit ollyant nem talál, aJ mit bosszan- kodása okának nézhet, és azon haragját nem töltheti, vagy arra ki nem öntheti aJ mérgét. Tsak akkor vidámabb és szeretetre méltóbb, s ha leyf senkivel öszve nem férő. i
