Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 6. (Buda, 1830) - 10.413f

betsületre, a5 kik nem egy értelemben vágynak véle.

Rendszer ént még a5 nevelés kezdetében meg vetik a5 fundamen tornát ezen hibának , a5 midőn el kényeztetik a5 szülék a5 gyermekeket, ha a5 természetnek yalami ajándékát látják benne, azt füle hallattára ditsérik , 5s egészen szabad szájára eresztik azt. Ez a5 szülék5 oktalan sze- retete, parantsolni szeretővé teszi a5 gyermeket, a5 maga természeti tehetségeiben felette bizakodóvá, és maga esze 5s kedve után járóvá. Tsak hogy meg legyen az, a5 mit akar, mindent fel áldozik, ha szinte leg kedvesebb is az előtte, minden nélkül kész el lenni, ha mind meg siratja is azt, tsak hogy a5 legyen mega5 mit akar. Ez a5 kevélység, és az abból következő mindent jobban tudásra, hatalmaskodásra, makatságra való hajlandóság származhatik a* fellyebb le irt neveléssel egészen ellenkező hibás nevelésből is. Ha igen sanyarúan, keményen, és néha néha igazságtalanúl is bánnak a5 gyermekkel, meg lévén az a5 felől gyozettetve, vagy által látván az azt, hogy igazságtalan, és rövid látású ember az ő nevelője, halgat, és tűr; de azom- ban állhatatosan a5 mellett marad meg, a5 mit ki gondolt ; hozzá szokik ahoz, hogy semmit se bízzon á5 más eszéhez és szivéhez, azt tartsa tsak helyesnek, a5 mit maga jónak Ítél, és mikor majd érettebb lessz is az esze , 5s nem függ annyira mástól, mint most, szint-ollyan nagy e- rővel vitassa azt, a5 mit ki gondolt, a5 mint az előtt ő véle tselekedtek. — Az ollyan emberek is könnyen határon túl mehetnek a5 magok erejéhez, 5s tálentumához való bizakodásban, 5s kevélységre vetemedhetnek, és senkivel meg nem férőkké lehetnek , a5 kik gyermekségekben mindentől el hagyatva , szegénységben, és el nyársenkivel Öszvc nem férÖ. 71