Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e
A plánták országa. 207 Magasztallak Tégedet én Istenem , én Királyom és áldom a5 Te nevedet mind Örökké! így énekelt Dávid, ama koronás énekesse az Istennek. JS hol van az a3 keresztény, a3 kinek a3 naponként szebben virágzó természetnek látására hasonló érzésekkel nem telne el szíve ? Hol van a3Magosságosnak pompásabban fel ékesített Temploma , mint a5 Természet Temploma, melly- nek bóltozatja a3 tsillagos ég, 3s szőnyege a3 szélesen ki terjedő, zöldello és virágokkal bé hintett mezóség? Tsak itt veszek én az Örökkévalónak nagyságáról felségesebb elő terjesztést, a3 miilyent nekem az oskolák és templomok hóit falain belől a3 leg ékessebben szolló halandó szája se adhat. Tsak itt dobog szívem az el ragadtatástól; itt óhajtozik lelkem a3 Mindenható imádására; 3s tsak itt érzem elevenen, melly szegény nyelvem érzéseimnek 3s gondolatimnak, mellyek bennem fel ébrednek 3s rajtam erőt vesznek, ki fejezhetésekre. Valójában nem mind egy az, hogy akárhol legyen az ember, ha szívének nemes fel buz- dúlásában az Istenről akar gondolkozni. Mindennek, a3 mi körültünk van, be folyása van a3 mi elő terjesztésünk módjára. Ha tsak egy földi Király hatalmáról és nagyságáról akarsz is magadnak eleven elő terjesztést formálni: egészen másképpen fog az előtted meg jelenni, ha egy nyomorult kunyhóban gondolkozol rólla, és másképpen , ha az ő palotái gazdagságának és szavai parancsoló hatalmának szemmel látó tanúja vagy. így másként terjeszted te magad eleibe az Isten nagyságát is éjtszaka, másként fényes nappal, másként a3 te keskeny kamarádban, 3s másként a’ szabad mezon az ég alatt. 3S ha valaha állottál magánosán valamelly hegy tetején,