Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e

iiak másik oldalán feküsznek a’ mi lábaink alatt, vagy a5 lábbal félénk fordultak hazájaikban miliőm virágokkal diszeskedo tavasz es emésztő hév- ségii nyár uralkodik.

Tudjuk ugyan, bogy ez mind az esztendő Szakasznak, vagy aJ mi földünk naphoz való állásának aJ következese es munkája. De tudjuk é azt is, miért nedvesek es esősök, vagy pedig szárazak néha több esztendeink is ? Tudjuk é azt is, miért áll bé aJ tél fagylaló hidege néha korábban, néha későbben? Tudjuk é honnan származik az, hogy tegnap kellemetes nap kedveskedett nekünk, már ma ellenben fagyos és esőt hozó Szélvészek dühösködnek? Vagy miért zúgott még ez előtt kevés órákkal mord szél, 's miért lett a3 levegő egyszerre meleg?

Hogy ezen kérdésekre meg felelhessünk, a5 teremtés titkainak véghetetlen mélységébe kellene bé hatnunk. Mert minden szoros öszve köttetésiben van egymással a'' Természetben. AJ legfelsőbbnek bé folyása van aJ leg alsóbba Js a5 leg tsekéllyebbnek aJ leg nagyobbak menetelébe. Hogy ma esőt, holnap nap fényt, ma szép tsendes időt, holnap tsak nem szenvedhetetlen fagyási tapasztalunk, azon változások következése lehet, mellyek az égnek töllünk sok millióm mértföldnyi távolságra lévő üregeiben lebegő égi testeken történtek.

Hogy p. o. aJ Holdnak az ő töllünk ötven ezer mértföldnyi távolságából az idő járásának változásaira nézve bé folyása légyen, ki hozhatja kétségbe ? Jóllehet testének nagyságára nézve ötvenszer kissebb a

5 mi földünknél, még is minden nehézségek mellett is fel duzzasztja, vagy fel huzza aJ tengereket, aJ hol ezek felett éppen függőlegesen áll; és igy aJ tenger vize ahoz képpest, aJ mint aJ Hold megyen, fel duz552 Az idő járásának változásairól 's a? t.