Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e
Az idő járásánál' változásairól 5 a t. 555 zad, más helyeken pedig le apad. Ha tehát a’ hold az Ö magához huzó erejénél fogva a3 Tenger temérdek vizét annyira fel hirja emelni, hogy ez hegy formában kíséri Ótet pálya futásában : mennyivel könnyebben mozgásba hozhatja a3 könnyű gozkörnyéket, melly a3 földet körül veszi! Ki kételkedik a3 felöl, hogy a3 Napnak, melly tsak nem másfél milliomszorta nagyobb a5 földnél, mellyen lakunk, önnön melegsége és világossága által a3 leg fontosabb bé folyása legyen a3 levegő változásaira? De ki magyarázza ki az Ö erejében való sokféle változásnak okait ? A3 nap setét tsillag, mint a3 mi íoldünk, de egy felette magasan lebegő vakitó fényességű világos borítéktól vétetik körül. Ezen világos boríték és az Ö sugárai bé folyásoknak köszönhetjük mi a3 mi nappalainkat, a3 hold világitó. erejét 3s a3 föld termékenységét. Gyakran el válnak azomban a3 nap fénylő íel- legei és az ö setét teste ezek közt láthatóvá tessz. Az illyen homályos hellyeket a3 nap világitó borítékján rendszerént nap fekete foltjainak nevezik. Bár melly tsekélyeknek látszanak is azok gyakran a3 mi szemeink előtt, mégis gyakorta nagyobbak, mint a3 mi földünknek egész felső színe. Ezen homályos hellyek, mel- lyek néha a3 Napnak harmad részét is el borítják, bizonyoson nem maradnak minden kö- • vétkezés nélkül mi reánk 3s a3 levegőben való változásokra nézve. Soha se tartanak ugyanazok sokkáig, ritkán tovább egynéhány hónapoknál, de a3 több vagy kevesebb világosságnak mindég több vagy kevesebb bé folyása szokott a3 földre nézve lenni. De hát honnan van a3 nap világos borítékjának ezen változó állapotja ? Nem talám a még messzebb lévő napok okozzák é V
