Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 5. (Buda, 1829) - 10.413e

gyen az embereknek nagyobb részek oily hidegen és érzéketlenül keresztül ezen tsudákkal tellyes országon 3s miért bámulja inkább a3 halandó emberi kezektől tsinált nyomorult míve- ket? Miért intik a’ nép tanítói, 3s az Urnák |)apjaí halgatóikat a3 Mindenhatónak imádására a3 nélkül, hogy tsak egyszer fel tekintenének is az Istennek tsudálatos tetteire ?

Körül nézik ezek magokat és keresik az Isten tselekedeteit Js nem találják fel. A3 Szokás meg vakítja őket. Szemek van és nem látnak; fülek van és nem hallanak.

A3 leg mindennapibb leg tsudálatosabb és a3 mit minden óra szül , leg meg foghatatlanabb.

Ki mentek a3 szabad ég alá, és meg nézitek az eget, a3 felhők futását 3s okoskodtok, ha szép vagy rossz idő lessz é? Még egy lépéssel kellene odébb mennetek *s az Isteni hatalomnak bájoló ereje tisztelettel párosodott borzadást szülne bennetek.

Erdőink és mezőink pusztákká akarnak lenni. A3 levegő kellemetlenebb. A3 reggeli harmat meg szűnik és a3 fü szálakon 3s a3 iák ágain ezüst szinü dér fejérlik a3 helyett, nem sokkára pedig azután a3 ki hóit mezőket 3s a3 városok utszáit hó lepi el. Már most is kemény téli hideg íágylal meg mindent azon tartományokban, mellyek éjszak felé bellyebb feküsz- nek. A3 vizek ott már kemény boriték alá vannak zárva, a3 magasról le ömlő viz esések le rohanások közben meg fagytak; jég hidakon mehet az útas a3 folyó vizeken keresztül, mély hó fedi a’ hegyeket 3s völgyeket 3s a3 nyál, mellyet az ember a3 szájából ki pök, meg fagyván, úgy hull a3 földre, mintha egy darab jég volna. így van a3 dolog éjszakon. Azon tartományokban pedig, mellyek a3 íöld golyóbissáAz idő Járásának változásairól ’s a’ t. 551