Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c
99 Mit minden fény és minden pompa, ha a’ halál3 keze által legkedvesebb barátidat elvesztened? Megvigasztalhatna-é téged a5 te jószágod? Megédesítené-é vagy inkább nehezítené neked a3 te gazdagságod a3 már talám közel lévő halálos órádat ? Talám a3 nagyobb méltóságok3 reménye ragad- el tégedet? — Miért tekintesz a3 fényes külső óldalra? Ha szinte valósággal méltóbb volnál is másnál nagyobb méltóságokra: ugyan kívánnád-é az érdemekkel -teljest elnyomni? — Nem de nem azokhoz ragad-é legörömestebb a3 gonoszok3 gyií- lolsége, a3 kik a3 világ előtt megkülömböztetéssel bírnak? Nem de nem legfeketébb-é az árnyék ott, a3 hová a3 legvilágosabb sugár esik? — Ha kedvetlenség és gondok nem volnának többnyire a3 felsőbb méltóságokkal eggybekötve, miért lépnek hát gyakran a3 nagy méltóságú férjfiak megunva a3 zajt, oily örömest a3 közép állapotnak irigylésre méltó nyugalmába vissza ? Miért tették hát le annyi fejedelmek Önként az Ő koronájikat , hogy csendes magányosságban önnön magoknak élhessenek. Válaszd- el a kiilsö szint a valóságtól, és csak azt tartsd a3 legfőbb jónak, a3 mi nem éppen ragyog , de annál többet nyújt boldogságodra; a * mi alkalmatos arra, hogy neked a3 gazdag vagy szegény állapotban, nagy méltóságban vagy ala- csonyságban, egésséged3 telyességében vagy a3 beteg ágyon, ifjú napjaidban, vagy a3 vénség3 erőtlenségei között, szüntelen tartó gyönyörűséget, mély, belső nvugalmat és magaddal való megelégedést, jók 3s rosszak előtt, előkelő és csekély emberek e- lött becsületet és tiszteletet szerezzen; sőt a3 mi önnön magadat is bizonyossá tesz, hogy az örökké való, szent Isten előtt kedves vagy. — 3S hogy hívják ezt a3 felséges jót, ezt a3 kintset, melly többet ér a3 Királyi koronánál, és tonna aranyoknál? A külső szín és valóság.
