Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c

a3 valóságos érdemet megismerjék és becsüljék, vagy a3 jótétemények eránt háládatosok légye­nek : mit kérdezősködik az többé szorongatódva a3 nagy csoport3 ítélete után, tekintet és nagy hir név után? A3 ki eggyszer érzette eggy megrepedt szívnek keserű fájdalmat világi javainak elvesz­tése, vagy jó hírének emberi gonoszság által való el homályosittatása miatt j vagy eggy mindenek felett drága szerelmesnek, eggy barátnénak, eggy atyának anyának, gyermeknek koporsója mellett: fog-é az többé ez életnek valamelly javához bi­zakodó indulattal ragaszkodni, midőn jól tudja, hogy a3 ki a3 maga egész szívével a3 múlandósághoz ragaszkodik, az valóban a3 legkegyetlenebb fáj­dalmakat szerzi magának ! így közelit a3 bölcs az Istenhez, midőn alföl­di dolgok3 semmiségét megismeri, és a3 maga nyu­galmáért az azoknak valamelly részek eránt való in­dulatos szeretettől magát megóvja., midőn igen jól ál­tal látja, hogy Ő a3 maga külső kívánságainak bé- teljesitésében a3 maga belső, elronthatatlan bol­dogságát semmiképen nem helyheztetheti, — hogy a3 szívnek ez a3 közvetetlen nyugalma és megelé­gedése a3 jól élésre, hírnévre, szerelemre, gaz­dagságra való ösztön által csak semmivé tétetik, 3s nem öregbittetik, — hogy csak a3 véghez vitt nagy kötelességek érzése, az indulatok3 és ala­csony gondolkozás befolyásától való függetlenség, az Istennel való egyesülés, 3s e3 változó életben a3 Jézus3 magas, de még is alázatos lelke szerént való járás szerzi a3szívnek állandó boldogságát, —• ez által válik a3 bölcs Istenibbé, és száll az élet­nek becse alább előtte. Am érezze még Ő a3 maga szívét ez vagy amaz dolog eránt a3 földön eleve­nebben dobogni; mindazáltal elmondhatja Ő is ama bölcs, tapasztalással teljes, és magasan fe­lülemelkedett Jézus3 tanítványának dicső mondá­Az élet’ becse az emberekre nézve. 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom