Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b

74

Igen is, én könyörögni akarok! A3 könyörgés3 ereje nem puszta álmodozás. Te magad parancsoltad azt nékem, én Idvezítom, én Jézusom; Te magad is könyörögtél én érettem, és a5 Te bűnös emberi nemzetségért való esedezésed örök áldássá lett minékünk. Könyörögni akarok én Teneked, mennyei Atyám., és esedezni, 3s Te meg fogod nékem adni. Keresni akarok Te nálad, és megtalálom nálad. Honnan vehetnék én bátorságot, ha Te nem válnál az én menedék helyem ? Honnan vennék vigasztalást szomorúságomban, ha azt a3 Te irgalmasságod nem nyújtaná nékem? Midőn az élet szorongat engemet Te vagy menedékem ! Midőn az igazságtalanságra való kísértet igen hatalmassá lessz, könyörgök és megszentelodöm Te benned. Amen.

VII.

A Kö nyörgés5 ereje.

1. The3s. 5 , 17.

Ha minden barátim elhagynak,

Csillagim mind elhalványulnak ,

’S boldogságom dűl biís éjben,

Nyugtom’ lelem könyörgésben.

Ha a’ barátim hitet szegnek,

’S rágalmazó nyelvek csipkednek,

’S ha senki meg nem ért engem,

Örömöt nyújt könyörgésem.

Úgy van, Atyám ! hozzád emelem Kezeim’ ’s néked esedezem ;

JS világnál, sírnál fentebben Állok én a’ könyörgésben.

könyörgő, midőn szívének teljességéből beszéli az Isteni véghetetlen bölcseséggel, életének

A Könyörgés’ ereje.