Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b

Teljes lévén almaitokéért e* meggyőződéssel semmi fontos dologhoz nem kívánok én fogni a3 nélkül, hogy a3 végett először az Istenhez nem járulnék könyörgésemben. Ott, az Ő tökéletességének látása előtt, és mint hogy Ő csak a3 jónak és igaznak, nem a3 bűnnek istene., minden tisztátalan- ságaiktól meg fognak tisztittatni kívánságaim; ott az én lelki isméretem halhatóbban fog nekem szél- lani* mint az élet3 zajjában, a3 hol az én szándékommal talám veszélyben forgok, hogy gondolatlanság vagy indúlatosság által magamnak és másoknak romlást készítek; csak ott fog az én meggyőződésem megerosittetni, és az Isten3 segedelmében való bizodalom által., el tsüggedt bátorságom uj erőt kapni.

Semmi cselekedet sem történik, a3 mi a3 dolgok3 eggybelánczoltatásában öröktől fogva el ne volna határozva. A3 könyörgés is cselekedet, eggy a3 legszentebbek 3s legfelségesebbek közzül, mellyek- re az ember alkalmatos: mert hiszen ez az Istenhez való közelgetés. És igy hát a3 könyörgés is be van szőve a3 történetek szövevényébe, 3s a3 könyörgéssel eggyütt annak minden következései.

A3 csupa mesterséges képzelődések nem vihetik azt ki, a3 mit az Isten3 segítségül hívásának buz- gósága tehet. Amazokban gyakran megcsalnak bennünket a3 határon túl járó remények és az önszeretet3 csábításai a3 dolgoknak valódi tulajdonságaik eránt. A3 könyörgésben pedig a3 lelki isméret beszéli: az megmutatja a5 könyörgonek, a3 hol e,z illetlent, 3s könnyű elmével magának fel tett dolgot kíván. Elválasztja tőlünk azt, a^ mi nem tiszta, és csak Ő ád erőt, midőn a3 mi dolgunk’igazságos és jó voltáról való meggyőződésünk a3 mindentudó Istennek jelenlétében világossá és erőssé lészen.

A Könyörgésnek ax emberi történetekre 's <f t. 75