Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b

tus! — JS ez az iparkodás és ez az érzés olly régi a3 föld'sziliének minden népeiben, mintáz emberiség. S ebben a3 lélekben mondd a3 Jézus Krisztus azon okoskodók ellen, a3 kik a3 virtusban való hitet le akarjak rontani, ama felséges Igéket: .Az emberektől nem veszek dicsőséget ^ de tudom 3 hogy' az Istennek szerelme nincsen ti bennetek.

Soha, soha se szakasszon - el engemet a3 hamis bölcseség3 eiméssége , 3s a3 csélcsap indulat’ hitető ereje Te tőled oh Jézus ^ ne szakasszon-el a3 lelki világ3 felséges czéljától, 3s önnön magamtól, és azon szent törvénytől, melly én bennem él! Soha sem foszt-meg engemet a3 világ a3 virtus3 valóságában való hittől, és a3 földi származású dolgok3 szüntelen való változása soha sem téveszt-meg engemet a3 minden Isteni dolgok3 változliatatlan- sága eránt, a3 méllyék az Örökké valótól származván , annak természetét viselik. 3S ha valaha a3 vigyázatlan szempillantatokban megtévesztenének engemet érzéseim, ha megrendítnék hitemet, és meghomályosítanák legbelső meggyőződéseimet: Te reád nézek oh emberi tökéletességnek szent eredeti Képe, és Te általad újra fel fog erőm emelkedni. Amen.

486 Vallyon a’ mi virtusunk fiigg é ’s a’ t.

XL1II.

Kép műt at ón ah élete.

1. Ján. 3, 18.

Oh világosság’ forrása,

A’ kiben homály nincsen !

Nincs a’ nyelvnek olly szóllása,

Melly Tőled rejtve légyen.

Minden időn, minden helyen ,

Hallod, akármit beszéljen A* jámbor ’s a’ tettető.