Ángyán János: Halotti predikátziókra való rajzolatok (Pest, 1816) - 10.361

Ezt előre igy értvén ; — Haljátok meg a" mit lehet a’ feltett kérdésre mondanunk? Ez a’ kérdés:

Mié t ád az Itten a nyomorultnak világosságot ?

i. -Azért — hogy ez által, mint egy mindenkor szemünk előtt t irts- n az emberi erőtlenségnek egy latható képét — Hogy az embertől sok kitelik, azt tagadni nem lehet. — Sokban megmutatta ez azt eleitől fogva, hogy Ura ö a’ természetnek, megtudja tartani azt az Ura- fcágot - a’ mellyet ere nézve maga a’Terem- tő adott az ö kezébe, — Szolgáltatja e’ magát , a’ nála sokkal erősebb állatokkal, —

adó fizetőjévé tette a’ földet , a' nagy főj<5 vizeket ara veszi , a’ mere akarja , — rá ül a’ nagy tengerek hátára, és azon a’ szelek által sok száz mért földekre elviteti magát , •— eltiltja a’ menyköveket sok hejekről , és kimutatja azoknak a’ héjét, a’ hova eshetnek; sőt a’ levegőbe is feltud emelkedni ’s a’ t. és ezt hinni is kell néki; külömben munkátlanná lenne ’s a’ t. De tsak ugyan - nem tehet meg mindent, — sok nem telik ki tőle, a’ mit tsak az is elég világoson tanít, hogy annyi a’ nyomorult - annyi a’ születésétől fogva való nyomorék ’s a’ t.

2. Ez által esmerteti meg — a’ mi ö főre való függésünket. — Most is könnyen elfelejtkezik erői sok ember.— Kitsoda azUr, hogy engedjek annak, ezt kérdi sok Farahó : —- hátha még úgy fojnának mindenben a’ doh