Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247

Megjutalmaztatás hivése , és feltétele nélkül, akármelly Morál-is semmit sem ér. Akarunk-e’ hát Erköltsi Predikátziókat tartani a’ nép előtt? Ha akarunk : bizonyossan akarnunk kell annak Hitre tartozó Igazságiról-is tanítni. Akarunk — jó E-k Itsi P eaikátziukat tartani a’ nép előtt ? Ha akarunk , — bizonyossan akarnunk kell azt- is , hogy annak a’ Hitre tartozó Igazságokról jó megfogása legyen, — mert ha e’ rofzfz, a’ jó nem lehet. Mind ezekből tehát világos , hogy a’ Lelki Tanítónak Tziikségesképpen kell Dogmákról, vagy a' Keresztyén Vallás’ hitre tartozó igazságiról a’ Kathedrából tanítni.

XXXIX. §.

A' Dogmákkal való bánásban mitsoda Regulákra kell a Prédikátornak vigyázni?

Hogy a’ Dogmáknak elciadása a’ Hallgatókra nézve hafznos légyen,, és a’ Prédikátor s© essen azon hibákba, mellyekbe a’régi Dogmatika Predikátziót írók beléestek: illő bizonyos regulákat követni a’ Prédikátornak a’ Dogmákról való tanításban. Illyenek ezek:

i) Mivel a Kerefztyén Vallásban nem tsak hinni, hanem tselekedni is kell; és tsak az az igaz Kerefztyén Hit, melly magát jó tse- lekedetekben mutatja-ki : látni való, hogy a’ Dogmáról úgy kelt predikállni , hogy annak egyfzersmind az Erkoitsö re nazv befolyása légyen. Azért-is azt mutassa-meg a’ Tanító Hallgatóinak, hogy jök a’ Hit Tudományát miképpen fordítsák a’ magok megjobbításokra, megnyugtatásokra, vigafztaMsokra, felserkentésekre, és állhatatosságokra a’ jóban. Maga a’ Kristus-is igy tselekedett. így tselekedtek az Apostolok-is : a’ melly abból tetfzik-meg, hogy a’ ’Sidók és Po- gányok nem tsak hittek , hanem jó emberek-is lettek ; igy tselekedjen hát a’ Kristus képében tanító Predikátor-is.

'ji A' Pr e di kát zi o’ Matériájáról